BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

METRÓ

F. 1.

JELZÉSI UTASÍTÁS

Bedolgozott módosítások:

Tételszám
Rendeletszám
KPM jóváhagyási szám
1.
2/MSZU/75
462 503/1974
2.
18/MSZU/77
761 462/1977
3.
13/MSZU/79
966 881/1979
4.
1/GYVSZU/82
109 725/1981
Az 5. sz. módosítást jóváhagyta a Közlekedési Főfelügyelet Vasúti Osztálya 235/0/2005. szám alatt

Érvényes: 2005. december 1-jétől

TARTALOM

 

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
 

Az utasítás tartalma

 

Az utasítás hatálya

 

Az utasítás jóváhagyása, életbe léptetése

 

Az utasítás ismerete

 

II. FEJEZET

A JELZŐK ÉS JELZŐESZKÖZÖK

  Általános rendelkezések

FÉNYJELZŐK ÉS JELZÉSEIK

 

A főjelzőkre vonatkozó rendelkezések

 

A tolatási jelzőkre vonatkozó rendelkezések

 

A különleges jelzőkre vonatkozó rendelkezések

EGYÉB JELZŐK ÉS JELZÉSEK
 

Váltójelzők

 

Vágányzáró jelző

 

Megállás helye jelzők

 

Engedélykérés kötelező jelző

 

Állandó lassúmenet jelzők

 

Fékezés kezdete jelzők

 

Vészfékezés kezdete jelző

 

Biztonsági határjelző

 

Vonathossz jelző

 

A villamos vontatás jelzései

 

Feszültségállapot jelző

ÉRVÉNYTELEN ÉS HASZNÁLHATATLAN JELZŐK
 

Érvénytelen jelzők

 

Használhatatlan jelzők

HORDOZHATÓ JELZŐESZKÖZÖK
 

Ideiglenes lassúmenet jelzései

 

A járhatatlan pályarész fedezésére szolgáló jelzőeszközök

 

A „Pályán munkások dolgoznak!” jelzőeszköz

A METRÓ DOLGOZÓINAK KÉZIJELZÉSEI
 

„Megállj!” jelzés a közúti járművek részére

 

„Megállj!” jelzés a vasúti járművek részére

 

Állomáson alkalmazandó kézijelzések

 

A tolató személyzet kézijelzései

 

A működéspróba kézijelzései

A MOZDONY-ÉS VONATSZEMÉLYZET HANGJELZÉSEI
 

III. FEJEZET

JELZÉSEK A VONATOKON ÉS JÁRMŰVEKEN

 

IV. FEJEZET

FIGYELMEZTETŐ JELEK

 

Nagyfeszültségre figyelmeztető jel

 

Űrszelvénybe nyúló létesítményre figyelmeztető jel

 

Előre helyezett önműködő vonatmegállító berendezésre figyelmeztető jel

 

Jelzési parancs irányára figyelmeztető jel

 

Szelvény tábla

 

Távbeszélőcsatlakozó jelölése

   

1. sz. melléklet (Szolgálatban levő dolgozók felszerelése jelzőeszközökkel)

2. sz. melléklet (Felelősség a jelzők, jelzőeszközök és figyelmeztető jelek elhelyezéséért, karbantartásáért)

 

1. sz. Függelék
Észak-Déli metróvonal
Automatikus Vonatvezető Rendszer

AZ UTASÍTÁS TARTALMA, HATÁLYA

A JELZŐK ÉS JELZŐESZKÖZÖK
 

A főjelzőkre vonatkozó rendelkezések

 

A különleges jelzőkre vonatkozó rendelkezések

EGYÉB JELZŐK ÉS JELZÉSEIK
 

Sebességjelző

ÉRVÉNYTELEN ÉS HASZNÁLHATATLAN JELZŐK
AZ AVR HANGJELZÉSEI A VONATSZEMÉLYZET SZÁMÁRA
 

Sebességhatár hangjelzése

 

„Indítási idő” hangjelzése


I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az utasítás tartalma

1. Az F. 1. Jelzési Utasítás tartalmazza
- a személyszállító vonatok és a szolgálati vonatok közlekedése, valamint a tolatás közben alkalmazandó jelzésekre,
- a forgalmi- és műszaki üzemeltetéshez szükséges jelzőkre és ezek jelzéseire,
- a figyelmeztető jelekre, ezek alkalmazására és értelmezésére vonatkozó rendelkezéseket.

2. Az F. 1. Jelzési Utasítás rendelkezéseit az F. 2. Forgalmi Utasítás előírásaival együttesen kell alkalmazni, az egységes értelmezéshez szükséges fogalmakat és kifejezéseket, azok meghatározásait az F. 2. Forgalmi Utasítás tartalmazza.

3. A metró üzemére vonatkozó valamennyi más utasítás csak olyan rendelkezéseket tartalmazhat, amelyek nincsenek ellentétben jelen utasítás és az F. 2. Forgalmi Utasítás szabályaival.

Az utasítás hatálya

4. Az F. 1. Jelzési Utasítás érvényes a Budapesti Közlekedési Részvénytársaság által üzemeltetett metró vonalakon, azok járműtelepein és az összekötő vágányokon.

5. Az utasítás előírásai kötelező érvényűek a metró valamennyi szakterületére, ezen kívül a tervező és kivitelező szervekre is.

Az utasítás jóváhagyása, életbe léptetése

6. Az F. 1. Jelzési Utasítást, illetve annak szükséges módosításait a jogszabályban meghatározott felügyeleti hatóság hagyja jóvá.

7. A jóváhagyott utasítást és módosításait a vállalatvezetési rendszerben meghatározott szakterület vezetőjének írásos utasításával kell életbe léptetni, illetve szükség esetén a régi utasítást hatálytalanítani.

8. Az utasítás értelmezésekor felmerülő véleménykülönbség esetén az igazgatósághoz, szükség esetén a jóváhagyó hatósághoz kell fordulni.

Az utasítás ismerete

9. A forgalom lebonyolításában résztvevő valamennyi dolgozónak és az igazgatóság által kijelölt dolgozóknak az utasítás teljes szövegét ismernie kell.
A társszolgálatok azon dolgozóinak, akiknek tevékenysége a forgalom lebonyolításával összefügg, az utasítás kijelölt részeiből kell vizsgát tenniük.

II. FEJEZET

A JELZŐK ÉS JELZŐESZKÖZÖK

Általános rendelkezések

10. Jelzőknek nevezzük a Metró vonalain a pályán lévő olyan szerkezeteket, melyek egy vagy több fénnyel, vagy geometriai ábrával jelzést adnak.
Ezek lehetnek:
- Főjelzők,
- Tolatási jelzők,
- Különleges jelzők,
- Egyéb jelzők.

11. Jelzőeszközöknek nevezzük azokat a hordozható vagy járművekre felszerelt tárgyakat, melyeknek jelen utasításban meghatározott használatával kell jelzést adni.
Ezek lehetnek:
- Kézi jelzőeszközök,
- Pályán elhelyezett jelzőeszközök,
- Járművekre felszerelt jelzőeszközök.

12. A jelzők és jelzőeszközök jelzése parancs, mely azonnali és feltétlen végrehajtást követel, ezért a jelzések megfigyelésére kötelezett dolgozóknak minden rendelkezésre állóeszközzel biztosítaniuk kell a jelzőkkel és jelzőeszközökkel kapott parancsok azonnali és megfelelő végrehajtását.
A jelzések megfigyelésére kötelezett dolgozók: a forgalom lebonyolításában résztvevő összes dolgozó és a Metró azon dolgozói, akiknek munkaterülete összefügg a forgalom lebonyolításával.

13. A jelzésekkel elkövetett mindennemű visszaélés, vagy jelzésekkel közölt parancsok azonnali végrehajtásának elmulasztása súlyos fegyelmi vétség.

14. A jelzések gyors és megbízható kapcsolatot létesítenek a szolgálati helyeken a felszíni nyílt vonalon és alagúti vonalrészen a személyvonatokon, szolgálati vonatokon, és tolatási mozgásoknál szolgálatot végző dolgozók között, parancsot adnak a megfigyelésükre kötelezett dolgozóknak valamely szolgálati ténykedés azonnali végrehajtására, illetve valamely biztonsági intézkedés megtételére.

15. A Metró üzemében csak az utasításban rendszeresített jelzéseket szabad alkalmazni, ha ezen túlmenően az utasításban fel nem sorolt jelzés alkalmazása válik szükségessé, ennek bevezetéséhez a főfelügyeleti hatóság engedélye szükséges.

16. Idegen vasúttal közösen használt pályán alkalmazható jelzésekre és figyelmeztető jelekre vonatkozó rendelkezéseket külön Végrehajtási Utasításban kell szabályozni.

17. A jelzések lehetnek hallható, vagy látható jelzések. A hallható jelzéseket nappal és sötétben, felszínen és alagútban azonos módon kell adni. A látható jelzések az alábbi két. csoportba sorolhatók:
a) nappali világosságnál alkalmazandók (felszínen, kivilágított állomásokon),
b) sötétben alkalmazandók (alagútban és felszínen).

18. A nappali világosságnál alkalmazandó látható jelzéseket kell adni:
a) Felszínen: általában napkeltétől alkonyatig,
b) Alagútban: kivilágított állomásokon.

A sötétben alkalmazandó látható jelzéseket kell adni:
a) Felszínen:
- alkonyattól a nappali világosság beálltáig,
- fényjelzőkön állandóan,
- ha a távolbalátás korlátozott napkelte és alkonyat között is.
b) Alagútban: (kivéve a kivilágított állomásokat) mindig.

19. A távolbalátás akkor korlátozott, ha a napszaknak megfelelő jelzéseket valamilyen időjárási ok (köd, sűrű eső, havazás), vagy egyéb levegőszennyeződés (porfelhő, füst) miatt nem lehet legalább 200 m-ről biztosan felismerni.
A szabadlátás akkor korlátozott, ha az adott jelzéseket terepviszonyok (épület, erős ív stb.) miatt nem lehet üzemi fékúttávolságról látni, vagy biztosan felismerni.

20. A hallható jelzések egy, vagy rövid időközben adott több, esetleg változó időtartamú hangjelzésekkel fejeznek ki végrehajtandó parancsot. Jelzésük sötétben és nappal azonos, Hallható jelzések adására szolgálnak a jelzősíp és a vontató járművekre felszerelt jelzőkürt.
A jelzősíppal adott hallható jelzések csak kiegészítő jelzésként adhatók.

21. A Metró üzemében a látható jelzések adása fényjelzéssel vagy alakjelzéssel történhet.
A fényjelzők a környezet világítási körülményeitől függetlenül minden esetben egy vagy több különböző színű fényforrással állítják elő a jelzési képet. Ennek megfelelően a fényjelzők lehetnek egy, kettő, három vagy négyoptikás fényjelzők.
A fényjelzésekhez csak szabványosított vörös, zöld, sárga, fehér és kék fény alkalmazható.
A fényjelzőkön a végrehajtandó utasításokat vagy az egyes színek önálló megjelenése, vagy a színek megfelelő csoportosítása fejezi ki.
Az alakjelzők meghatározott ábrával, külső megvilágítással közlik a hozzájuk rendelt parancsokat.
Az alakjelzőket fényvisszaverő módon kell kiképezni.

22. A jelzéseket és figyelmeztető jeleket idejében, az utasításban meghatározott helyen, félreérthetetlen módon kell adni.

23. A kézi jelzőeszközöket jelzésadás közben az utasításban meghatározott módon kell tartani, illetve mozgatni. ügyelni kell arra, hogy a teljes jelzés egy része ne váljék láthatatlanná, mert a jelzés más értelmet kaphat. Többféle színű üveggel felszerelt jelzőlámpával történő jelzésadás közben ügyelni kell arra, hogy a jelzés megfigyelésére kötelezettek csak a jelzéshez szükséges fényt láthassák.

24. Kézi jelzőeszközökkel történő jelzésadásnál a jelzést adónak a test elejével és arccal a jármű vezetője felé fordulva kell jelzést adnia. Ettől csak tolatások alkalmával a mozgó járművön történő jelzésadáskor szabad eltérni.

25. A jelzőkön, jelzőeszközökön és figyelmeztető jeleken szabványtalan méretű, törött, repedt vagy csorbult üvegek használata tilos.

26. Az igazgató műszaki helyettese felelős azért, hogy a vágányok mellett, között vagy felett, továbbá íveknél a vágány tengely egyenes folytatásában, a vágányok közelében levő épületek fölött, vagy az épületek oldalain ne legyenek a vasúti jelzésekkel összetéveszthető színes fények, testek vagy hirdetmények.
Ez vonatkozik a pálya közelében levő, nem vasúti épületekre is. Eltávolításuk céljából szükség esetén igénybe kell venni a hatóság segítségét.

27. Az adott jelzést a jelzésadás helyéig állandóan figyelni kell, mert a jelzés rendkívüli ok, főleg veszélyelhárítás miatt megváltozhat. A jelzések és figyelmeztető jelek megfigyelésére vonatkozó részletes szabályokat az F. 2. Forgalmi Utasítás tartalmazza.

28. Egyidőben adott, eltérő értelmű jelzéseket aggályosnak kell minősíteni és a forgalom biztonsága szempontjából fontosabbat kell figyelembe venni, illetve a helyzet tisztázásáig meg kell állni. A helyzet tisztázása után a jelzésadásért felelős dolgozó szóbeli értesítése, illetve helyes jelzése után lehet csak a menetet vagy tolatási mozgást folytatni.
Kétes jelzést „Megállj!” jelzésnek kell minősíteni. Kétesnek kell minősíteni az olyan jelzést: melynek értelme nem világos, mely nem határozott, más jelzéssel összetéveszthető, adásmódja nem utasításszerű, hiányos stb.

29. A Metró dolgozókat az 1. sz. táblázat szerint kell jelzőeszközökkel ellátni.
Az 1. sz. táblázatban felsorolt munkakörökben foglalkoztatott dolgozóknak az előírt és a szolgálathoz szükséges jelzőeszközöket szolgálatban állandóan az előírt helyen kell tartani, hogy ha használni kell, azt késedelem nélkül magukhoz tudják venni.

30. A kitűzhető jelzőeszközöket olyan pályafenntartási szolgálati helyen kell készletben tartani, ahonnan azokat szükség esetén rövid idő alatt a helyszínre lehet juttatni. A tárolóhelyeket a pályafenntartási szakszolgálat köteles az összes érdekelttel közölni.

31. A személy szerint kiadott jelzőeszközök állapotáért a jelzőeszközt használó dolgozó felelős. A tárolóhelyen elhelyezett kitűzhető jelzőeszközök használható állapotáért a pályafenntartási szakszolgálat vezetője felelős.

32. A jelzők, jelzőeszközök és figyelmeztető jelek megrongálását a dolgozók kötelesek megakadályozni. A rongálást ki kell vizsgálni, és a rongálót felelősségre kell vonni.

33. Forgalmi szempontból a jelzők lehetnek:
a) főjelzők,
b) tolatási jelzők,
c) különleges jelzők,
d) egyéb jelzők.

34. A főjelzők, a tolatási jelzők, valamint a különleges jelzők fényjelzők. Ezeknek a jelzőknek a jelzési képeihez mindig valamilyen sebességérték tartozik.
A főjelzők a vonatforgalmat szabályozzák. Ezek a jelzők egymással, a vágányfoglaltsággal és a váltókkal kényszerkapcsolatban vannak.
A tolatási jelzők a tolatási mozgásokat szabályozzák. Ezek a jelzők egymással és a váltókkal kényszerkapcsolatban vannak, kivéve a nem biztosított tolatásjelzőket.
A különleges jelzők a próbapályán történő vasúti járműmozgásokat szabályozzák. Ezek a jelzők egymással és a váltókkal kényszerkapcsolatban vannak.
Az egyéb jelzők a vasúti járművek közlekedése során – a jelzők rendeltetésének megfelelően – valamilyen ténykedés végrehajtására adnak parancsot.
Az egyéb jelzőkhöz – általában – meghatározott sebességérték nem tartozik, egymással kényszerkapcsolatban nincsenek.

35. A főjelzők – rendeltetésük szerint – lehetnek:
a) kijárati jelzők, melyek a vonatok állomásból való kihaladását tiltják, vagy engedélyezik,
b) bejárati jelzők, melyek a vonatok állomásba való behaladását tiltják, vagy engedélyezik,
c) térközjelzők, melyek a vonatok behaladását tiltják, vagy engedélyezik egyik térközből a másikba,
d) fedezőjelzők, melyek a vágánykapcsolatos állomások körzetébe tartozó vágánykapcsolatokat fedezik, tiltják, vagy engedélyezik a vonatok behaladását a vágánykapcsolattal rendelkező pályaszakaszra. A vágány kapcsolatos állomások körzetébe tartozó kijárati, bejárati és térközjelzők, amelyek vágánykapcsolatot fedeznek, egyben fedezőjelzők is.
e) vágányzáró főjelzők, melyek a biztosítóberendezésbe bekapcsolt csonkavágányok végét jelzik.

36. A tolatási jelzők – rendeltetésük szerint – lehetnek:
a) tolatásjelzők, melyek az engedélyezett tolatási mozgások szabályozására szolgálnak,
b) tolatási határjelzők, melyek a vágánykapcsolatos állomásokon a helytelen irányú tolatási mozgás határát jelzik.

37. A különleges jelzők a próbapályán történő tolatási mozgásokat és próbafutásokat szabályozzák. A különleges jelzők a következők:
a) próbapálya jelzők, melyek a próbapálya középső szakaszán való közlekedést szabályozzák,
b) próbapálya–végszakasz jelzők, melyek a próbapálya végszakaszába való behaladást engedélyezik, vagy tiltják.

38. Működés szempontjából megkülönböztetünk nem önműködő, félig önműködő és önműködő jelzőket.
A nem önműködő jelzőket kezelő személy állítja továbbhaladást engedélyező vagy tiltó állásba.
A félig önműködő jelzőket kezelő személy állítja továbbhaladást engedélyező állásba, a „Megállj!” jelzés azonban a haladó vonat hatására önműködő jelenik meg.
Önműködő jelzőkön a jelzések emberi beavatkozás nélkül a haladó vonat hatására változnak meg.

39. A forgalom lebonyolításában résztvevő összes dolgozónak tudnia kell hogy működési területén hol, milyen jelzők vannak.

40. A jelzők mind az alagútban, mind a felszínen a menetirány jobb oldalán vannak elhelyezve, ha az utasítás másképp nem rendelkezik, ama vágány mellett, amelyikre érvényesek. Ettől eltérni indokolt esetben és csak a Gyorsvasúti Igazgatóság engedélyével szabad.

41. Amennyiben az utasítás esetenként másként nem rendelkezik, a jelzők helyére vonatkozó rendelkezések érvényesek a kitűzött jelzőeszközökre és figyelmeztető jelekre is.

FÉNYJELZŐK ÉS JELZÉSEIK

42. A fényjelzők kialakítása lehet:
a) árbócos (1a. ábra)
b) állványos (1b. ábra)
c) törpe (1c. ábra)
d) függesztett (1d. ábra)

1a. ábra

1b. ábra

1c. ábra

1d. ábra

43. A vonatforgalmat szabályozó fényjelzőket úgy kell elhelyezni, hogy azok az adott pályaszakaszra engedélyezett legnagyobb sebességhez tartozó teljes üzemi fékúttávolságról folyamatosan láthatók legyenek, 2 másodperc észlelési időt is figyelembe véve. Ha ez nem biztosítható, akkor az előző fényjelzőn előjelzést kell alkalmazni.

44. Valamennyi fényjelzőt meg kell jelölni a következők szerint:

a) Főjelzőket, kivéve a vágányzáró főjelzőt:
1. sorszámmal (a jobb vágányon páros, a bal vágányon páratlan számmal).
A sorszám a vonal kezdőpontjától a végpont felé növekszik. Az állomások bejárati szakaszain a sorszám után az állomás jellegbetűje van feltüntetve.
2. az „ABC” nagybetűivel és az állomás jellegbetűjével vágánykapcsolatos állomások körzetében. A nagybetűs jelölés a kezdőponttól a végpont felé haladva történik, állomáskörzetenként elölről kezdve az „ABC”–t.

b) Vágányzáró főjelzők jelölése történhet:
1. sorszámmal. A sorszámozás a kezdőpont felől a végpont irányába történik állomáskörzetenként. A sorszám előtt nagy „Z” betű, a sorszám mögött vágánykapcsolatos állomásokon az állomás jellegbetűje van feltüntetve.
2. vágányszámmal. A vágányszám előtt nagy „Z” betű van feltüntetve.

c) Tolatásjelzők jelölése történhet:
1. sorszámmal. A sorszámozás a kezdőpont felől a végpont irányába történik állomáskörzetenként. A sorszám előtt nagy „T” betű, állomáskörzetben a sorszám után az állomás jellegbetűje van feltüntetve.
2. váltószámmal, mely a tolatásjelző mögött levő első váltónak a száma. A váltószám előtt nagy „E”, „J”, vagy „B” betű van, attól függően, hogy a tolatás jelző a váltó csúcsa előtt, vagy a váltó gyöke előtt jobb vagy bal irányból van elhelyezve. Amennyiben több tolatásjelző van elhelyezve azonos irányból a váltó előtt, a váltótól kezdődő sorrendiség a váltó szám után az „abc” kisbetűivel van megjelölve.
3. vágányszámmal. A vágányszám előtt nagy „T” vagy „EZ” betű van. Az „EZ” betű azt jelzi, hogy a tolatásjelző a vágány vége előtti utolsó jelző.

d) Tolatási határjelzők jelölése:
sorszámmal. A sorszámozás állomásonként elölről kezdve a kezdőpont felől a végpont irányába történik. A sorszám előtt nagy „M” betű, a sorszám után az állomás jellegbetűje van feltüntetve.

e) Különleges jelzők jelölése történhet:
1. sorszámmal:
- mely a tolatásjelzők sorszámozásába illeszkedik. A sorszám előtt nagy „T” betű van feltüntetve,
- mely megegyezik az utána következő vágányzáró főjelző számával. A sorszám előtt nagy „EZ” betűk vannak.
2. váltószámmal, mely a különleges jelző mögött lévő első váltónak a száma. A váltószám előtt nagy „E”, „J” vagy „B” betű van, attól függően, hogy a különleges jelző a váltó csúcsa előtt, vagy a váltó gyöke előtt jobb vagy bal irányból van elhelyezve. Amennyiben több különleges jelző van elhelyezve azonos irányból a váltó előtt, a váltótól kezdődő sorrendiség a váltószám után az „abc” kisbetűivel van megjelölve.

45. A jelzőberendezés kezelésére vonatkozó részletes rendelkezéseket a jelző és vasútbiztosító berendezés Kezelési Utasításaiban kell előírni.

46. Az összes fényjelzőn (főjelzők, tolatási jelzők, különleges jelzők) valamennyi jelzőlámpának állandóan üzemképes állapotban kell lennie.
Ha a fényjelző sötét, előtte meg kell állni és a „Megállj!” jelzésre vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.

47. A fény jelzők üzemképes állapotát a biztosító berendezés kezelésével megbízott dolgozók kötelesek folyamatosan ellenőrizni a kezelőasztal visszajelentésein keresztül.
Fényjelző meghibásodása esetén a jelzőt kezelő dolgozó köteles a meghibásodás tényét és időpontját a „Hibaelőjegyzési Könyv”–be bejegyezni és intézkedni a hiba mielőbbi megszüntetéséről.

48. A fény jelzők vezérlése távvezérelt üzemmódban a központi forgalmi menetirányító központi kezelőasztaláról, helyi üzemmódban a forgalmi szolgálattevő helyi kezelőasztaláról történik.
A kezelőasztalt el kell látni olyan berendezéssel, amelyik biztosítja, hogy bármelyik fényjelzőre kézi vezérléssel kivezérelhető legyen a
„Megállj!” jelzés.

A főjelzőkre vonatkozó rendelkezések

49. A Metró vasútüzemében csak abszolút fogalmú főjelzők vannak, melyek jelzési képeihez meghatározott fogalom tartozik, függetlenül a főjelzők rendeltetésétől.

50. A Metró vasútüzemében a főjelzők mellett elhaladni – üzemszerűen – továbbhaladást engedélyező jelzés esetén szabad.

„Megállj!” jelzésű főjelzőt csak az alábbi esetekben szabad meghaladni:
- rádiótelefonon adott szóbeli rendelkezésre,
- írásbeli rendelkezésre,
- rádiótelefon–hírkapcsolat hiányában a jelző előtt eltöltött 60 másodperces várakozás után a foglalt vágányra való rájárás szabályainak betartásával.

Nem haladhatók meg 60 másodperces várakozás után azok a főjelzők, amelyekkel egy szelvényben tolatásjelző van, továbbá azok a főjelzők, amelyek mellett „Engedélykérés kötelező” (40. ábra) jelző van. Ezeket a főjelzőket meghaladni csak szabad jelzésre vagy külön engedélyre, illetve kézi jelzésre szabad.

51. A Metró vasútüzemében a főjelzők „Megállj!” jelzésének az előjelzése az alábbi esetekben és módon történik:
a) Alagúti pályaszakaszon, ha az utasítás 43. pontjában előírt távolságról a jelző folyamatosan nem látható, a
„Megállj!” jelzést elő kell jelezni egy sárga vagy két sárga jelzéssel.
b) Alagúti pályaszakaszon, ha az ívviszonyok szükségessé teszik, kettős előjelzést kell alkalmazni zöld–sárga és egy sárga vagy zöld–sárga és két sárga jelzésekkel. Felszíni pályaszakaszon ugyanezt a kettős előjelzést kell alkalmazni.
c) Kedvezőtlen kiépítési és jelzőelhelyezési viszonyok esetén hármas előjelzést kell alkalmazni zöld–sárga, egy sárga és két, sárga jelzésekkel.

52. A főjelzők jelzései a következők:
a) Egy zöld fény (2. ábra) –
„Szabad a továbbhaladás”.
A főjelző a vonalra engedélyezett legnagyobb sebességgel meghaladható. Ezt a sebességet a pálya azon pontjáig szabad alkalmazni, ahonnan a következő főjelzővel kapott jelzési parancs biztosan végrehajtható.

2. ábra

b) Zöld–sárga fény (3. ábra) – „Szabad a továbbhaladás”.
A főjelzőhöz legfeljebb 60 km/ó sebességgel szabad érkezni, a következő főjelzőn további sebességcsökkentő jelzés várható.

3. ábra

c) Egy sárga fény (4. ábra) – „Szabad a továbbhaladás”.
A főjelzőhöz legfeljebb 50 km/ó sebességgel szabad érkezni, a következő főjelzőn „Megállj!” jelzés várható.

4. ábra

d) Két sárga fény (5. ábra) – „Szabad a továbbhaladás”.
A főjelzőhöz legfeljebb 40 km/ó sebességgel szabad érkezni, a következő főjelzőn „Megállj!” jelzés várható.

5. ábra

e) Egy vörös fény (6. ábra) – „Megállj!”.
A főjelző előtt meg kell állni.

6. ábra

f) A főjelző vörös fénye és hívóoptika fehér fénye (7. ábra) – „Hívójelzés”.

7. ábra


A főjelzőt legfeljebb 15 km/ó sebességgel szabad meghaladni, de ügyelni kell arra, hogy a vonat az esetleg jelentkező akadály előtt feltétlen megállítható legyen.
Ennél nagyobb sebességet alkalmazni csak az F. 2. Forgalmi Utasításban szabályozott esetekben szabad. A vonat továbbításának részletes szabályait „Hívójelzés” esetén az F. 2. Forgalmi Utasítás tartalmazza.
A
„Hívójelzés” kivezérlési módja kétféle lehet: kézi vagy önműködő. A kivezérlés módját csak akkor lehet megkülönböztetni egymástól, ha a főjelző alatt tolatásjelző van.
(Lásd: 55. pont)

53. A kitérő állású váltón való áthaladás megengedett legnagyobb sebességét a váltót fedező főjelzőn jelezni kell az engedélyezett sebességnek megfelelő (két sárga, egy sárga, zöld–sárga) jelzési képpel.
Ha a következő főjelzőn magasabb sebességértéket engedélyező jelzés van, a vonat sebességét tilos növelni mindaddig, amíg a vonat utolsó kocsija is le nem haladt a váltóról. Ha, a következő főjelzőn
„Megállj!” jelzés van, a kitérő állású váltóra engedélyezett sebességtől függetlenül az 52. c) vagy 52. d) alpontban meghatározott előjelzést kell alkalmazni.

54. Vágánykapcsolatok körzetében a főjelzők és a tolatásjelzők elhelyezhetők egy szelvényben. Ilyen esetben a tolatásjelző a főjelző alatt van.
A tolatásjelzők jelzéseit az utasítás 61.–64. pontjai tartalmazzák.

55. Az egy szelvényben elhelyezett főjelző és tolatásjelző jelzései között összhangnak kell lennie a következők szerint:

a) Ha a jelzők nem haladhatók meg, akkor mindkét jelzőn „Megállj!” jelzés van. (8. ábra)

8. ábra

b) Ha a főjelzőn „Szabad a továbbhaladás” jelzés van, a tolatásjelzőn fehér fény van, mely a vágányút lezártságát jelenti. (9., 10., 11., 12. ábra)

9. ábra

10. ábra

11. ábra

12. ábra

c) Ha a tolatásjelzőn „Szabad a tolatás” jelzés van, a főjelző sötét. (13. ábra)

13. ábra

d) Ha a főjelzőn „Hívójelzés” van:
1. önműködő
„Hívójelzés” esetén a tolatásjelzőn fehér fény van, mely a vágányút lezártságát jelenti. (14. ábra)

14. ábra

2. kézi „Hívójelzés” esetén a tolatásjelzőn vörös fény van, mely nem értelmezendő „Megállj!” jelzésként. (15. ábra)

15. ábra

56. A főjelzők „Megállj!” jelzése érvényes a tolatási mozgásokra is. A tolatás során „Megállj!” jelzést mutató főjelzőt csak a tolatást elrendelő dolgozó engedélye alapján szabad meghaladni.
Ha a főjelző és tolatásjelző egy szelvényben van elhelyezve, a tolatásjelzőt tolatási mozgásként csak akkor szabad meghaladni, ha, a főjelzőn nincs
„Megállj!” jelzés és a tolatásjelzőn „Szabad a tolatás” jelzés van.

57. A főjelzők fényeinek kialvása, valamint bármilyen értelemzavaró fény észlelése „Megállj!”  jelzésnek értelmezendő.
Ha a tolatásjelző és főjelző egy szelvényben kerül felállításra – tolatási mozgások engedélyezésekor – az alul levő tolatásjelző
„Szabad a tolatás” jelzése esetén a felső főjelző sötét, ezt nem kell „Megállj!”  jelzésnek minősíteni.

58. A Metró vasútüzemében a főjelzők lehetnek „Megállj!” alapállású vagy „Szabad a továbbhaladás” alapállású főjelzők.

59. A „Megállj!” alapállású főjelző két vonat közlekedése közti időszakban „Megállj!” jelzést mutat, mindaddig, amíg a kezelő személyzet a következő vonat részére „Szabad a továbbhaladás” jelzésre állítja, illetve önműködő jelzőüzem esetén a következő vonat közlekedésének hatására „Szabad a továbbhaladás” jelzésre vált. A főjelző „Megállj!”–ra vezérlése önműködően, a haladó vonat hatására történik.

60. A „Szabad a továbbhaladás” alapállású főjelző két vonat közlekedése közti időszakban „Szabad a továbbhaladás” jelzést mutat. A főjelző „Megállj!”–ra vezérlése önműködően a haladó vonat hatására történik. A főjelző csak addig mutat „Megállj!” jelzést, amíg a főjelző által fedezett pályaszakaszról a vonat le nem haladt.

A tolatási jelzőkre vonatkozó rendelkezések

61. A tolatásjelzők jelzései a következők:

a) Egy vörös fény (16. ábra) – „Megállj!”
b) Egy fehér fény (17. ábra) – „Szabad a tolatás”
c) A vörös és a fehér fény együtt világít (18. ábra), – „Hívójelzés”

16. ábra

17. ábra

18. ábra

62. A tolatásjelző „Megállj!” jelzése azt jelenti, hogy az engedélyezett tolatás csak a tolatásjelzőig végezhető, a szerelvénnyel a tolatásjelző előtt meg kell állni.

63. A „Szabad a tolatás” jelzés azt jelenti, hogy az engedélyezett tolatási mozgás részére a vágányút le van zárva. Az engedélyezett tolatási mozgás megkezdhető, illetve a jelzőn túl folytatható tolatási sebességgel. A tolatási sebesség legfeljebb 25 km/ó, kivéve a járműtelepi vágányokat, ahol legfeljebb 15 km/ó.

64. Ha a tolató vágányutat valamely okból kifolyólag állítani nem lehet, de a tolatásnak akadálya nincs és a vágányútban levő váltók külön egyedi állítása lehetséges, akkor az egyénileg álló tolatásjelzőre ki lehet vezérelni a „Hívójelzés”–t.
Ebben az esetben, a tolatásjelzőt, ha a tolatást engedélyezték, legfeljebb 15 km/ó sebességgel szabad meghaladni, de ügyelni kell arra, hogy a tolató járművek az esetleg jelentkező akadály előtt feltétlen megállíthatók legyenek.

65. Főjelzővel egy szelvényben elhelyezett tolatásjelzőre nem vezérelhető ki a „Hívójelzés”. Ilyen tolatásjelzőnél, ha a tolató vágányutat állítani nem lehet, a tolatási mozgás szabályozása a főjelző „Hívójelzés”–ével történik.

66. A tolatási határjelző egyoptikás jelző. Jelzése:
Egy vörös fény (19. ábra) – „Megállj!”

19. ábra

A tolatási határjelző „Megállj!” jelzése azt jelenti, hogy az engedélyezett tolatás csak a tolatási határjelzőig végezhető, a szerelvénnyel a tolatási határjelző előtt meg kell állni.

A különleges jelzőkre vonatkozó rendelkezések

67. A próbapálya jelzők jelzései a következők:

a) Egy vörös fény (20. ábra) – „Megállj!”
A próbapálya jelző előtt meg kell állni.

20. ábra

b) Egy fehér fény és alatta egy fehér lámpasor fénye (21. ábra) – „Szabad”
A szerelvénnyel az engedélyezett legnagyobb sebességgel szabad közlekedni. Ezt a sebességet a próbapálya azon pontjáig szabad alkalmazni, ahonnan a próbapálya–végszakasz jelzővel kapott jelzési parancs biztosan végrehajtható.

21. ábra

c) Egy fehér fény (22. ábra) – „Szabad a tolatás”
Az engedélyezett tolatási mozgás részére a vágányút le van zárva. Az engedélyezett tolatási mozgás megkezdhető, illetve a jelzőn túl folytatható legfeljebb 25 km/ó tolatási sebességgel.

22. ábra

d) Egy vörös és egy fehér fény együtt világít (23. ábra) – „Hívójelzés”
A próbapálya jelzőt – ha a szerelvény mozgását engedélyezték – legfeljebb 15 km/ó sebességgel szabad meghaladni, de ügyelni kell arra, hogy a szerelvény az esetleg jelentkező akadály előtt feltétlen megállítható legyen.

23. ábra

68. A próbapálya–végszakasz jelzők jelzései a következők:

a) Egy vörös fény (24. ábra) – „Megállj!”
A próbapálya–végszakasz jelző előtt meg kell állni.

24. ábra

b) Egy kék fény (25. ábra) – „Szabad sebességcsökkentéssel”
A próbapálya–végszakasz jelzőhöz legfeljebb olyan sebességgel szabad érkezni, amelyről a szerelvény a próbapálya vége előtt feltétlenül megállítható, ez a sebesség azonban legfeljebb
35 km/ó lehet.

25. ábra

c) Egy fehér fény (26. ábra) – „Szabad a tolatás”
Az engedélyezett tolatási mozgás részére a vágányút le van zárva. Az engedélyezett tolatási mozgás megkezdhető, illetve a jelzőn túl folytatható legfeljebb
25 km/ó tolatási sebességgel.

26. ábra

d) Egy vörös és egy fehér fény együtt világít (27. ábra) „Hívójelzés”
A próbapálya–végszakasz jelzőt – ha a szerelvény mozgását engedélyezték – legfeljebb
15 km/ó sebességgel szabad meghaladni, de ügyelni kell arra, hogy a szerelvény az esetleg jelentkező akadály előtt feltétlen megállítható legyen.

27. ábra

69. A próbapálya két végét egy–egy vágányzáró főjelző jelzi.

EGYÉB JELZŐK ÉS JELZÉSEK

Váltójelzők

70. A helyszíni állítású váltók az állítókészülékkel mechanikus függésben levő váltójelzővel vannak felszerelve.

71. Egyszerű váltók jelzései:

a) A váltó csúccsal és gyökkel szemben haladó menet részére egyaránt az egyenes irányban áll.
Fekete mezőben függőleges helyzetű fehér téglalap (28. ábra).

b) A váltó csúccsal szemben haladó menet részére kitérő irányban áll.
Fekete mezőben fehér nyíl, melynek hegye a kitérés irányába mutat (29. ábra).

c) A váltó gyökkel szemben haladó menet részére kitérő irányban áll.
Fekete mezőben vízszintes helyzetű fehér téglalap (30. ábra).

28. ábra

29. ábra

30. ábra

72. Átszelési váltók jelzései:

a) A váltó főirányba áll.
Fekete mezőben felső végén csúcsban végződő függőleges helyzetű fehér téglalap (31. ábra).

b) A váltó mellékirányba áll.
Fekete mezőben felső részén csúcsban végződő ferde helyzetű fehér téglalap (32. ábra).

31. ábra

32. ábra

c) A váltó főirányból a mellékirányba áll.
Fekete mezőben felső részén csúcsban végződő, középen megtört fehér téglalap (33. ábra). (A jelzési kép függőleges része a főirányt, rézsútos része a mellékirányt jelképezi.)

d) A váltó mellékirányból a főirányba áll.
Fekete mezőben felső részén csúcsban végződő, középen megtört fehér téglalap (34. ábra). (A jelzési kép függőleges része a főirányt, rézsútos része a mellékirányt jelképezi.)

33. ábra

34. ábra

73. Az egyszerű váltó jelzője azt jelzi, hogy a váltó a haladó járművet vagy vonatot az egyenes, illetőleg a kitérő irányba fogja vezetni.

74. Átszelési váltónál azt az egyenes irányt, mely a forgalmi vágány iránya, főiránynak kell minősíteni. A főirányt rézsútosan keresztező másik egyenes irányt mellékiránynak kell minősíteni.
Amelyik átszelési váltó nem a forgalmi vágányban fekszik, annál a váltónál a forgalmi vágánnyal párhuzamos irányt kell főiránynak minősíteni.
Forgalmi vágánnyal nem párhuzamos vágánycsoportban fekvő átszelési váltónál a vágánycsoport felől a forgalmi vágány felé vezető egyenes irányt kell főiránynak minősíteni. Ha az átszelési váltó főirányból mellékirányba, vagy mellékirányból főirányba áll, a váltó a haladó vasúti járművet kitérő irányba vezeti.

75. A váltójelzőnek van kivilágítható és ki nem világítható változata. A váltójelzők kivilágításáról helyi Végrehajtási Utasításban kell rendelkezni.
Azokon a vágányokon, ahol rendszeres tolatás nem történik, ki nem világított váltójelző is alkalmazható.

76. A kivilágítható, illetve ki nem világítható váltójelzők alkalmazási helyét a Gyorsvasúti Igazgatóság határozza meg.

77. A központi villamos vezérlésű váltók váltójelző nélkül hagyhatók.

78. A váltójelző nélkül hagyható váltók irányát aszerint kell meghatározni, hogy a váltó jobbra vagy balra terel. Ez mindig csúcs felől tekintve értendő (átszelési váltónál külön az „a” és külön a „b” vége felől).

79. A központi állítású váltóknak állítómű ellensúlya nincs.

80. A helyszíni állítású váltók ellensúlya fehér–vörös színezésű (35. ábra). Egyenes irányban áll a váltó, ha az ellensúly fehérre festett fele felül helyezkedik el, kitérő irányban áll, ha a fehér rész alul van.

81. A helyszíni állítású váltók ellensúlyának mindkét oldalán nagy fekete „A” betű van (35. ábra). A rendes helyzetű „A” betű a váltó szabványos állását jelzi. A váltó szabványos állását helyi Végrehajtási Utasításban kell meghatározni.

35. ábra

Vágányzáró jelző

82. A biztosítóberendezésbe be nem kapcsolt csonkavágányok végét „Vágányzáró jelző” jelzi. A jelzőt kivilágítani nem kell.
Jelzése: Fekete szegélyes kör alakú fehér mezőben vízszintes fekete sáv (36. ábra) –
„Megállj!”

36. ábra

Megállás helye jelzők

83. A gerenda kialakítású „Megállás helye” jelző festése 10 cm-es fekete–fehér csíkozás váltakozva (37. ábra).
A jelzőt ott kell elhelyezni a két sínszál közé a vágány tengelyre merőlegesen, ahol
a vonat elejével meg kell állni.
Pontos helyét a Gyorsvasúti Igazgatóság jelöli ki.
A jelzőt kivilágítani nem kell.
Az állomási vágányokon elhelyezett gerenda kialakítású
„Megállás helye” jelző a szolgálati vonatokra nem érvényes.

37. ábra

84. Azokon a vágányokon, amelyeket folyamatos továbbhaladásra és menetirányváltásra egyaránt használnak, a menetirányváltást végző szerelvény részére a megállás helyét számozott „Megállás helye” jelzővel kell jelezni (38. ábra).
A szerelvénnyel annál a jelzőnél kell megállni, amelynek a száma megegyezik a szerelvénybe sorolt motorkocsik számával. A jelzőt az alagút falán a vágány tengelyére merőlegesen úgy kell elhelyezni, hogy a vele egyvonalban megálló vezetőfülke esetén, a szerelvény a menetirányt tekintve utolsó váltóról lehaladjon, és az a fordításhoz állítható legyen.
A számmal rendelkező táblás kialakítású „Megállás helye” jelző a szolgálati vonatokra nem érvényes.
A jelzőt kivilágítani nem kell.

38. ábra

85. A járműtelepi egyéb vágányokon olyan „Megállás helye” jelzőt kell alkalmazni, mely négyszög alakú fehér színű tábla, rajta fekete színű „Á” betű (39. ábra).

39. ábra

A jelzőt 10 méterrel az útátjárók és olyan létesítmények (kapu, fordítókorong, vágányzáró sorompó, siklasztó saru stb.) előtt kell elhelyezni a menetirány szerinti jobb oldalon a vágánytengelyre merőlegesen, ahol a továbbhaladás feltételeit a tolatásvezetőnek külön biztosítania kell.
A jelzőt ki világítani nem kell.
A jelző arra ad parancsot, hogy a tolatást végző vasúti járművel a jelző előtt meg kell állni. Továbbhaladni csak akkor szabad, ha a továbbhaladásnak nincs akadálya és a járművezető a továbbhaladásra kézi jelzéssel parancsot kapott.

Engedélykérés kötelező jelző

86. Az „Engedélykérés kötelező!” jelző téglalap alakú fehér színű táblán vörös színű felkiáltójel (40. ábra).

40. ábra

A jelzőt azon főjelzők mellett kell elhelyezni, – kivéve a tolatásjelzővel egy szelvényben levő főjelzőket, – amelyek „Megállj!” jelzése 60 másodperc eltelte után sem haladható meg rádiótelefon–kapcsolat hiányában. (Lásd az 50. pontot)
A jelzőt a vágánytengelyre merőlegesen kell elhelyezni, kivilágítani nem kell.

Állandó lassúmenet jelzők

87. Azokat a helyeket, ahol a vonalra engedélyezett legnagyobb sebességnél műszaki ok miatt csak kisebb sebesség engedhető meg, a járművezetők részére jelezni kell.
Az ilyen pályarészekhez az
„Állandó lassúmenet előjelző”, az „Állandóan lassan bejárandó pályarész eleje”, és az „Állandóan lassan bejárandó pályarész vége” jelzőket kell felállítani.

88. Az „Állandó lassúmenet előjelző” –t állomásközben a lassan bejárandó pályarész elejétől az elérhető legnagyobb sebességre számított csökkentett üzemi fékúttávolságra kell felállítani. Azokon a helyeken, ahol a csökkentett üzemi fékúttávolságról történő előjelzés nem szükséges, az „Állandó lassúmenet előjelző” az „Állandóan lassan bejárandó pályarész eleje” jelzővel egy szelvényben is elhelyezhető.

Az „Állandó lassúmenet előjelző” (41. ábra) – csúcsára állított fekete keretes háromszögletű tábla, melynek fehér mezejében fekete arab szám jelzi a lassan bejárandó pálya részen alkalmazandó sebesség tizedértékét. Az 5 km/ó sebességet 1/2-es törtszám jelzi.

41. ábra

A jelzés értelme: Lassíts!
A lassan bejárandó pályarész elejéhez legfeljebb a jelzett sebességgel szabad érkezni.

89. Az „Állandóan lassan bejárandó pályarész eleje” jelző (42. ábra) – téglalap alakú fehér szegélyű tábla, melynek sárga mezejében nagy fekete „V” betű jelzi a lassan bejárandó pályarész elejét.

42. ábra

A jelzés értelme: Lassan!
Legfeljebb az előjelzett sebességgel szabad továbbhaladni.

90. Az „Állandóan lassan bejárandó pályarész vége” jelző (43. ábra) – téglalap alakú tábla, melynek fehér mezejében fordított helyzetű nagy fekete „V” betű jelzi a lassan bejárandó pályarész végét.

43. ábra

A jelzés értelme: Feloldás!
A jelzés feloldja a sebességkorlátozást, a járművezető azonban csak akkor növelheti a sebességet, ha a vonat teljes egészében elhaladt a jelző mellett.

91. A jelzőket 40 km/ó vagy annál nagyobb sebességértékű állandó lassú menet esetén csak helyes irányú közlekedésre, 40 km/ó–nál kisebb sebességértékű állandó lassúmenet esetén helyes és helytelen irányú közlekedésre egyaránt el kell helyezni a pályán.
A jelzőket az alagút falára kell felerősíteni a vágánytengelyre merőlegesen. Kivilágítani nem kell. A jelzés kitűzéséről a Gyorsvasúti Igazgatóság gondoskodik.

Fékezés kezdete jelzők

92. A Metró üzemében négyféle „Fékezés kezdete” jelzőt alkalmazunk.
A jelzőket a pálya mellett a vágánytengelyre merőlegesen kell elhelyezni, megvilágítani nem kell.

93. A 44. ábra szerinti (fekete színű téglalapon fehér színű „F” betű) „Fékezés kezdete” jelzőt elő nem jelzett bejárati és térközjelzők elé kell elhelyezni a vonalra engedélyezett legnagyobb sebességre számított üzemi fékút távolságra. A jelző – motorkocsi típustól függetlenül – minden vonatra érvényes. (Az üzemi fékút számítását ennek megfelelően kell elvégezni.)

44. ábra

A jelző arra ad rendelkezést a motorkocsi vezetőnek, hol kell a fékezést megkezdenie ahhoz, hogy a „Fékezés kezdete” jelzőhöz tartozó főjelző előtt, annak „Megállj!” jelzése esetén, meg tudja a vonatát állítani.

94. A 45. ábra szerinti (fehér színű téglalapon vörös színű „F” betű) „Fékezés kezdete” jelző az Ev, illetve az Ev3 típusjelű motorkocsikból összeállított vonatokra érvényes. A jelzőt a 37. ábra szerinti „Megállás helye” jelző elé kell elhelyezni – járműtelepi vágányok kivételével – üzemi fékút távolságra. (Az üzemi fékút számítását az Ev, illetve Ev3 típusjelű motorkocsikból összeállított vonatra kell elvégezni.)

45. ábra

A jelző arra ad rendelkezést a motorkocsi–vezetőnek, hol kell a fékezést megkezdenie menetdiagram szerinti vontatás esetén, hogy a „Fékezés kezdete” jelzőhöz tartozó „Megállás helye” jelzőnél meg tudja a vonatát állítani.

95. A 46. ábra szerinti (fehér színű csúcsára állított négyzeten vörös színű „F” betű) „Fékezés kezdete” jelző a 81–717 és 81–714 típusjelű motorkocsikból összeállított vonatokra érvényes. A jelzőt a 37. ábra szerinti „Megállás helye” jelző elé kell elhelyezni – járműtelepi vágányok kivételével – üzemi fékút távolságra.

46. ábra

A jelző arra ad rendelkezést a motorkocsi–vezetőnek, hol kell a fékezést megkezdenie menetdiagram szerinti vontatás esetén, hogy a „Fékezés kezdete” jelzőhöz tartozó  „Megállás helye” jelzőnél meg tudja a vonatát állítani.

96. A 47. ábra szerinti (fehér színű téglalapon vörös színű, „M” betű) „Fékezés kezdete” jelzőt az állomásokon elhelyezett 37. ábra szerinti „Megállás helye” jelző elé kell elhelyezni az állomásközben alkalmazható legnagyobb sebességre számított üzemi fékút távolságra. A jelző – motorkocsi típustól függetlenül – minden vonatra érvényes. (Az üzemi fékút számítását ennek megfelelően kell elvégezni.)

47. ábra

A jelző arra ad rendelkezést a motorkocsi–vezetőnek, hol kell a fékezést megkezdenie, hogy az állomásban elhelyezett „Megállás helye” jelzőnél a vonatát meg tudja állítani, ha a vonat az állomásközben feszített ütemű üzemmódban közlekedve az alkalmazható legnagyobb (maximális) sebességgel halad vagy folyamatosan vontat. A motorkocsi–vezető a folyamatos vontatást köteles a jelző előtt kellő távolságban befejezni, hogy a jelzőnél a vonat fékezése megkezdhető legyen.

Vészfékezés kezdete jelző

97. A 48. ábra szerinti (10 cm-es vörös–fehér csíkozású gerenda) „Vészfékezés kezdete” jelzőt a 37. ábra szerinti „Megállás helye” jelző elé kell elhelyezni vészfékút távolságra, kivéve azokon a vágányokon, ahol csak tolatási mozgás történik. A jelzőt a két sínszál közé, a vágánytengelyre merőlegesen kell elhelyezni, megvilágítani nem kell. A jelző – motorkocsi típustól függetlenül – minden vonatra érvényes. (A vészfékút számítását ennek megfelelően kell elvégezni.)
A jelző arra ad rendelkezést
a motorkocsi–segédvezetőnek, hogy itt köteles a vészféket működtetni, ha a motorkocsi–vezető e jelzőig nem kezdte meg a fékezést.

48. ábra

Biztonsági határjelző

98. A „Biztonsági határjelző” két összefutó vágány között azt a helyet jelöli meg, amelyen belül az egyik vágányon levő jármű nem veszélyezteti a közlekedést vagy a tolatást a másik vágányon. A jelzőt az összefutó vágányok között azon a helyen kell elhelyezni, ahol a két vágányra érvényes űrszelvény érintkezik.

99. A „Biztonsági határjelző” három egyenlő részre festett fehér–fekete–fehér gerenda vagy sín darab (49. ábra).

49. ábra

100. Az állomási és tároló vágányokon vonatokat, járműveket megállítani, tárolni csak a „Biztonsági határjelző”–n belül szabad. Ha a vonat olyan pályaszakaszon áll meg, ahol több elágazás folytán az elfoglalt vágányra érvényes több „Biztonsági határjelző” van, a közbensőket csak külön rendelkezésre kell figyelembe venni.

101. A „Biztonsági határjelző” –t nem kell megvilágítani.

Vonathossz jelző

102. A „Vonathossz jelző” téglalap alakú fehér tábla, rajta egy fekete pont (50. ábra).

50. ábra

A jelző azt a helyet jelöli a pályán, ahol a vonat már teljes hosszával lehaladt a korlátozott sebességű pályaszakaszról.

103. A „Vonathossz jelző”–t a korlátozott sebességű pályaszakaszok (lassúmenet, váltó) vége után kell elhelyezni a közlekedő személyvonatok hosszának megfelelő távolságra, a vágánytengelyre merőlegesen. A jelzőt megvilágítani nem kell.

A villamos vontatás jelzései

104. A Metró üzemében négyféle „Áramot kikapcsolni!” és egy „Áramot bekapcsolni!” jelzőt alkalmazunk.
A jelzőket a pálya mellett a vágánytengelyre merőlegesen kell elhelyezni, megvilágítani nem kell. A jelzők helyét a Gyorsvasúti Igazgatóság állapítja meg.

105. Az 51. ábra szerinti (fehér színű téglalapon lefelé mutató kék színű nyíl) „Áramot kikapcsolni!” jelző az Ev illetve Ev3 típusjelű motorkocsikból összeállított vonatokra érvényes. A jelzőt az Ev illetve Ev3 típusjelű motorkocsikból összeállított vonatokra szerkesztett átlagos ütemű menetdiagram gyorsítási szakasza végpontjának megfelelő szelvényben kell elhelyezni.

51. ábra

A jelző arra ad rendelkezést a motorkocsi vezetőnek, hol kell az áramot legkésőbb kikapcsolni (a vontatást megszüntetni), hogy vonata az átlagos ütemű menetdiagram szerint közlekedjen, amikor a menetrend azt írja elő.

106. Az 52. ábra szerinti (fehér színű csúcsára állított négyzeten lefelé mutató kék színű nyíl) „Áramot kikapcsolni!” jelző a 81–717 és 81–714 típusjelű motorkocsikból összeállított vonatokra érvényes.
A jelzőt a 81–717 és 81–714 típusjelű motorkocsikból összeállított vonatra szerkesztett átlagos ütemű menetdiagram gyorsítási szakasza végpontjának megfelelő szelvényben kell elhelyezni.

52. ábra

A jelző arra ad rendelkezést a motorkocsi–vezetőnek, hol kell az áramot legkésőbb kikapcsolni (a vontatást megszüntetni), hogy vonata az átlagos ütemű menetdiagram szerint közlekedjen, amikor a menetrend azt írja elő.

107. Az 53. ábra szerinti (fehér színű téglalapon lefelé mutató vörös színű nyíl) „Áramot kikapcsolni!” jelzőt nem átfedett áramszedő (harmadik) sín megszakítások előtt kell elhelyezni.
A jelző – motorkocsi típustól függetlenül – minden vonatra érvényes.

53. ábra

A jelző parancsot ad a motorkocsi–vezetőnek az áram kikapcsolására (a vontatás megszüntetésére).
Tovább vontatni csak akkor lehet, ha a vonat sebessége olyan kicsi, hogy a továbbhaladáshoz vontatás szükséges. Az erre vonatkozó részletes szabályokat a V. 1. Szolgálati Szabályzat tartalmazza.

108. Az 54. ábra szerinti (fekete színű téglalapon lefelé mutató fehér színű nyíl) „Áramot kikapcsolni!” jelző – motorkocsi típustól függetlenül – érvényes a vonatokra a menetrend szerinti csökkentett ütemű (energiatakarékos) közlekedéskor.
A jelzőt a csökkentett ütemű (energiatakarékos) menetdiagram gyorsítási szakasza végpontjának megfelelő szelvényben kell elhelyezni. Alkalmazásának szükségességét – állomásközönként – a Gyorsvasúti Igazgatóság határozza meg.

54. ábra

A jelző arra ad rendelkezést a motorkocsi-vezetőnek, hol kell az áramot kikapcsolni (a vontatást megszüntetni), hogy vonata a csökkentett ütemű (energiatakarékos) menetdiagram szerint közlekedjen, amikor a menetrend azt írja elő. A csökkentett ütemű (energiatakarékos) menetdiagram szerinti közlekedés esetén a következő állomásban történő biztos megállás érdekében a fékezést legkésőbb a 48. ábra szerinti „Vészfékezés kezdete” jelzőnél kell megkezdeni.

109. Az 55. ábra szerinti (fehér színű téglalapon felfelé mutató kékszínű nyíl) „Áramot bekapcsolni!” jelző – motorkocsi típustól függetlenül – minden vonatra érvényes. A jelzőt ott kell elhelyezni, ahol az áramot – a megszakított vontatás után – be kell kapcsolni (ismét vontatni kell).

55. ábra

A jelző az ismételt vontatás megkezdésére ad rendelkezést a motorkocsi-vezetőnek.

Feszültségállapot jelző

110. Az állomások peronvégein, valamint a pályára történő belépésre megfelelően kialakított helyeken az harmadik-sín feszültségállapotának jelzésére egy háromfogalmú négyszög alakú jelző szolgál, melynek felső részén kék, alsó részén fehér fény világíthat.

111. A „Feszültségállapot jelző” kék fénnyel világít (56. ábra).

56. ábra

A jelzés értelme: a harmadik-sín feszültség alatt áll, megközelítése életveszélyes.

112. A „Feszültségállapot jelző” fehér fénnyel villog.
A jelzés értelme:
a harmadik-sín táplálása megszűnt, de a biztonsági feltételek hiányában a pályát feszültség alatt állónak kell tekinteni.

113. A „Feszültségállapot jelző” folyamatos fehér fénnyel világít (57. ábra).

57. ábra

A jelzés értelme: a rövidrezárás-földelés megtörtént, a harmadik-sín feszültségmentes.
A pályára lépés kizárólag az F. 2. Forgalmi Utasítás szabályainak betartásával történhet.

114. Amennyiben a „Feszültségállapot jelző” jelzése nem egyértelmű (pl. mindkettő sötét), úgy a pályát mindaddig feszültség alatt állónak kell tekinteni, míg az energiadiszpécser egyértelműen nem nyilatkozik a feszültségállapotról.

ÉRVÉNYTELEN ÉS HASZNÁLHATATLAN JELZŐK

Érvénytelen jelzők

115. Ha valamely fényjelző érvénytelen, akkor a fényjelzőre sárga–fekete sávos ferde keresztet (58. ábra) vagy a fényjelző optikái elé sárga–fekete sávos takaró lemezt (59. ábra) kell erősíteni a vágánytengelyre merőlegesen.

58. ábra

59. ábra

Az érvénytelenítő jelzést nem kell megvilágítani.
A rendelkezés a felszerelt, de még üzembe nem helyezett vagy már üzemben volt, de még el nem távolított jelzőre is vonatkozik.
Érvénytelenné vált más jelzőt el kell távolítani.

116. Mind a felszíni, mind az alagúti részen valamely jelzőt csak akkor lehet érvényteleníteni, ha az már feleslegessé vált vagy megfelelő más jelzővel pótolható.

117. Érvénytelen jelzőn a fényjelzéseket ki kell kapcsolni.

118. A jelzők érvénytelenségéről a jelzőt üzemeltető szakszolgálat vezetője köteles a központi forgalmi menetirányítót értesíteni.

119. A közlekedő vonatok személyzetét valamely jelző érvénytelenségéről a központi forgalmi menetirányító köteles írásban értesíteni.

120. Érvénytelen jelző mellett elhaladni csak akkor szabad, ha a jelzőn rajta van az érvénytelenítő jelzés és a vonatszemélyzet írásbeli értesítése megtörtént. Ezek hiányában a jelző előtt meg kell állni, és a központi forgalmi menetirányítótól kell engedélyt kérni a jelző meghaladására.

Használhatatlan jelzők

121. Használhatatlannak kell minősíteni a jelzőt akkor, ha:
a) bármely ok miatt nem kezelhető,
b) jelzést adó alkatrésze sérült, törött vagy feles állásban van,
c) színes jelzőüvegén törés, hasadás vagy csorbulás miatt fehér fény szűrődik ki, vagy ha színes fény helyett fehér fényt ad,
d) kétes jelzést ad,
e) jelzőlámpái nem világítanak.

122. A jelző használhatatlanságát észlelő dolgozó azonnal köteles a központi forgalmi menetirányítónak az észlelteket jelenteni.
A központi forgalmi menetirányító köteles az érdekelteket azonnal értesíteni és intézkedni a jelző megjavítása iránt.

123. Ha valamely fényjelzőn a lámpa nem ég vagy a jelző kétes jelzést ad, és menet közben nem lehet biztosan megállapítani, hogy a jelző továbbhaladást engedélyez-e, a járművezető köteles a rendelkezésre álló rádiótelefon segítségével a központi forgalmi menetirányítótól rendelkezést kérni és a kapott rendelkezés értelmében cselekedni.

HORDOZHATÓ JELZŐESZKÖZÖK

Ideiglenes lassúmenet jelzései

124. A pálya műszaki állapota miatt szükséges ideiglenes lassúmenet elrendelésére és a személyzet értesítésére vonatkozó rendelkezéseket az F. 2. Forgalmi Utasítás tartalmazza.
Az ideiglenesen lassan bejárandó pályarészeket az alábbiak szerint kell jelezni:

125. Üzemidőben jelentkező pályahiba (vagy bármilyen, sebességkorlátozást igénylő meghibásodás) esetén a hibás szakasz pontos megjelölésére kettő darab sárgán villogó akkumulátoros lámpát kell alkalmazni.
Az első sárga villogó lámpát a
hibahely elejéhez, a másodikat a hibahely végétől vonathosszra kell elhelyezni.
A lámpákat a pálya menetirány szerinti jobb oldalán, kb. 2 m magasságban, a kábellétrákra kell felerősíteni.
A felszíni pályaszakaszon a kihelyezését a helyi sajátosságok, illetve lehetőségek figyelembevételével kell elvégezni.

126. A motorkocsivezető a menetirány szerinti
- első sárga villogó
(Lassan!) jelzéstől legfeljebb a központi forgalmi menetirányító rendelkezésében meghatározott sebességgel haladhat tovább,
- második sárga villogó
(Feloldás!) jelzéstől gyorsíthat fel a vonatnál alkalmazható sebességre.

127. Abban az esetben, ha üzemszünetben a hibát nem tudják kijavítani, illetve a sebességkorlátozást feloldani, akkor üzemkezdetig az ideiglenesen lassan bejárandó pályarészt
- az
„Ideiglenes lassúmenet előjelző”;
- az
„Ideiglenesen lassan bejárandó pályarész eleje” jelző, és
- az
„Ideiglenesen lassan bejárandó pályarész vége” jelző
egyidejű alkalmazásával kell jelezni, az ideiglenes lassúmenet jelzőket ki kell tűzni.
A kitűzésért a pályamester a felelős.

128. Az „Ideiglenes lassúmenet előjelző” fehérszegélyes háromszög alakú csúcsára állított tábla, melynek sárga mezejében fekete arab szám van (60. ábra).
Ez a szám jelenti a lassan bejárandó pályarészen alkalmazható sebesség tizedértékét.
Az 5 km/h sebességet 1/2-es törtszám jelzi.
A jelzés értelme:
Lassíts!
Az ideiglenesen lassan bejárandó pályarész elejéhez legfeljebb a jelzett sebességgel szabad érkezni.

60. ábra

129. Az „Ideiglenes lassúmenet előjelző”-t a lassan bejárandó pályarész elejétől az elérhető legnagyobb sebességre számított csökkentett fékúttávolságra kell kitűzni.
Azokon a helyeken, ahol a csökkentett fékúttávolságról történő előjelzés nem szükséges, az „Ideiglenes lassúmenet előjelző” az „Ideiglenesen lassan bejárandó pályarész eleje” jelzővel egy szelvényben is elhelyezhető.

130. Az „Ideiglenesen lassan bejárandó pályarész eleje” jelző fehérszegélyes téglalap alakú tábla, melynek sárga mezejében nagy fekete „V” betű van (61. ábra).
A jelzés értelme: Lassan!
Legfeljebb az előjelzett sebességgel szabad továbbhaladni.

61. ábra

131. Az „Ideiglenesen lassan bejárandó pályarész vége” jelző téglalap alakú tábla, melynek fehér mezejében fordított helyzetű nagy fekete „V” betű van. (62. ábra)
A jelzés értelme: Feloldás!
A jelzés feloldja a sebességkorlátozást, a járművezető azonban csak akkor növelheti a sebességet, ha a vonat teljes egészében elhaladt a jelző mellett.

62. ábra

132. Az ideiglenes lassúmenet jelzőket fényvisszaverő kivitelben kell alkalmazni.
A jelzőket 40 km/h, vagy annál magasabb sebességkorlátozás esetén csak helyes irányban, 40 km/h-nál alacsonyabb sebességkorlátozás esetén helytelen irányú közlekedésre is kell kitűzni.

133. Helytelen irányú közlekedéskor az „Ideiglenesen lassan bejárandó pályarész eleje” és az „Ideiglenesen lassan bejárandó pályarész vége” jelzőket a baloldalon kell keresni, mert a jelzés a helyes irányban kitűzött jelzők hátlapján van elhelyezve.

A járhatatlan pályarész fedezésére szolgáló jelzőeszközök

134. Ha az éjszakai üzemszünetben valamely pályarész nem javítható meg, és emiatt a forgalomnak nem adható át, a járhatatlan pályarészt legkésőbb a forgalomba helyezés időpontjától, mindkét irány felől fedezni kell „Megállj!” jelzővel és a „Megállj! jelző előjelzőjé”-vel.

135. A „Megállj! jelző előjelzője” fehér szegélyes kör alakú sárga tárcsa (65. ábra). Az előjelzőt a „Megállj!” jelzőtől az elérhető legnagyobb sebességre számított üzemi fékút távolságban kell elhelyezni.

65. ábra

A jelzés értelme: Fékezést megkezdeni! A fékút végén „Megállj!” jelzés van.

136. A „Megállj!” jelző fehér szegélyes négyzet alakú vörös színű tábla (66. ábra). A A „Megállj!” jelzőt a járhatatlan pályarész elejétől számított 25 m-re kell kitűzni a vágánytengelyben.

66. ábra

A jelzés értelme: „Megállj!” A jelző előtt meg kell állni.

137. A járhatatlan pályarész fedezésére szolgáló jelzőket alagútban állandóan, felszínen sötétben és nappal, ha a távolbalátás korlátozott, meg kell világítani.

A „Pályán munkások dolgoznak!” jelzőeszköz

138. Éjszakai üzemszünetben, ha a pályán vagy a pálya közelében munkacsapat dolgozik, a munkavégzés helyét mindkét irány felől fedezni kell a „Pályán munkások dolgoznak!” jelzőeszközzel.
Ez a jelzőeszköz hordozható lámpa, mely villogó sárga fényt ad (67. ábra).

67. ábra

A jelzőeszközt a munkavégzés helyétől 25 m távolságra kell elhelyezni, egyenes pályaszakaszon a menetirány szerinti jobb oldalon, íves pályaszakaszon az ív külső oldalán. A jelzőeszköz elhelyezéséért és eltávolításáért a munkacsapat-vezető felelős.

139. A „Pályán munkások dolgoznak!” jelzőeszköz előtt a szolgálati vonattal meg kell állni és „Figyelj!” jelzést kell adni. Továbbhaladni csak a munkacsapat-vezető engedélye alapján szabad.

A METRÓ DOLGOZÓINAK KÉZIJELZÉSEI

„Megállj!” jelzés a közúti járművek részére

140. Közúti átjárón történő tolatási mozgást a 68a., 68b., ábra szerinti „Megállj!” jelzéssel kell fedezni a közút mindkét iránya felé. A fedezésért a tolatásvezető felelős.
A jelzést nappal mindkét oldalán vörös színű fehér szegélyes jelzőtárcsával, sötétben illetve rossz látási viszonyok esetén (pl. köd) mindkét irány felé vörös fényt mutató jelzőlámpával kell adni. A jelzőtárcsát nyújtott karral magasan, a jelzőlámpát vállmagasságban kell tartani.

68a. ábra

68b. ábra

141. A jelzést a vágányon (vágányokon) kívül az úttesten állva kell adni mindaddig, amíg a tolatás veszélyezteti a közúti közlekedést.
A jelzést mindenkor olyan helyen tartózkodva kell adni, hogy azt a közúton közlekedő járművek vezetői legalább 30 m távolságról folyamatosan láthassák.

142. Egy jelzésadó dolgozó alkalmazható abban az esetben, ha a jelzés a közút mindkét irányából látható 30 m távolságról.
Sötétben, illetve rossz látási viszonyok esetén (pl. köd) a dolgozó jelzésadás előtt köteles a pálya másik oldalán, fényével a közút felé fordított vörös fényű jelzőlámpát az úttestre helyezni és azt ott hagyni mindaddig, amíg a tolatás veszélyezteti a közúti közlekedést.
Két jelzésadó dolgozót kell alkalmazni (egyiket a pálya egyik, másikat a pálya másik oldalán), ha egy dolgozó jelzésére a közútról mindkét irány felől nem látható folyamatosan legalább 30-30 m távolságról.

„Megállj!” jelzés a vasúti járművek részére

143. „Megállj!” - nappal kibontott jelzőzászló vagy bármely más tárgy körbeforgatása a vonat felé fordulva, sötétben bármilyen színt adó kézi jelzőlámpa körbeforgatása a vonat felé fordulva (69a., 69b. ábra).

69a. ábra

69b. ábra

144. „Megállj!” jelzést minden Metró dolgozó köteles a vonat felé adni. ha:
a) a pálya és alagút állapota vagy más körülmény veszélyezteti a közlekedést,
b) a haladó vonaton továbbhaladást veszélyeztető hiányosság van,
c) a vonat megállítására utasítják,
d) mindenkor, ha a menet biztonságos közlekedését illetően kételyei vannak, vagy személyek illetve vagyontárgyak kerülnek veszélybe.

Állomáson alkalmazandó kézijelzések

145. „Szabad a továbbhaladás!” - az egyik kar magasan való mozdulatlan tartása (70. ábra).

70. ábra

Ezt a jelzést kell alkalmazni az állomásokon akkor, ha az utasok a vonatból kiszálltak, illetve a továbbhaladást akadályozó körülmény elhárult.
„Szabad a továbbhaladás!” jelzést köteles alkalmazni a motorkocsi-segédvezető minden állomáson, ha nem az első vezetőfülkében tartózkodik. Ezzel jelzi tartózkodási helyét a motorkocsi vezető felé, aki szintén „Szabad a továbbhaladás!” jelzéssel köteles nyugtázni a motorkocsi-segédvezető jelzését.

146. „Ajtót nyiss!” - mindkét kar fej felett történő szét nyitása (71. ábra).

71. ábra

A jelzést akkor kell adni, ha az állomásban álló vonat ajtóinak bezárása után személy vagy tárgy szorult az ajtók közé. A vonatszemélyzet a jelzés észlelése után a vonatot nem indíthatja el, hanem köteles a vonat ajtóit kinyitni.

147. „Ajtót zárj!” - mindkét kar fej felett történő összezárása (72. ábra).

72. ábra

A jelzést az „Ajtót nyiss” jelzés adása után akkor kell adni, amikor a biztonságot veszélyeztető körülmény elhárult és a vonat indulásának nincs akadálya. A vonatszemélyzet a jelzés alapján zárhatja újból az ajtókat és indíthatja a vonatot.

A tolató személyzet kézijelzései

148. A tolatási mozgások lebonyolítása során a következő kézijelzéseket kell alkalmazni:

a) „Távolodj tőlem!” - nappal kibontott jelzőzászló vagy az egyik kar, sötétben fehér fényű jelzőlámpa függőleges irányban fel-le mozgatása (73a., 73b. ábra).

73a. ábra

73b. ábra

A látható jelzést szükség esetén ki kell egészíteni jelzősíppal adott egy hosszú hanggal.

b) „Közeledj felém!” - nappal kibontott jelzőzászló vagy az egyik kar, sötétben fehér fényű jelzőlámpa ide-oda mozgatása vízszintes irányban (74a., 74b. ábra).

74a. ábra

74b. ábra

A látható jelzést szükség esetén ki kell egészíteni a jelzősíppal adott egy rövid és egy hosszú hanggal.

c) „Lassan!” - nappal kibontott jelzőzászló vagy mindkét kar ferdén lefelé tartása, sötétben fehér fényű jelzőlámpa vállmagasságban mozdulatlanul oldalt tartva (75a., 75b. ábra).

75a. ábra

75b. ábra

A látható jelzést szükség esetén ki kell egészíteni a jelzősíppal adott kettőnél több hosszú hanggal.

d) „Megállj!” - nappal kibontott jelzőzászló vagy az egyik kar, sötétben fehér fényű jelzőlámpa körbe forgatása (76a., 76b. ábra).

76a. ábra

76b. ábra

A látható jelzést szükség esetén ki kell egészíteni jelzősíppal adott három rövid hanggal.

e) „Felhívás a figyelj jelzés adására!” - nappal kibontott jelzőzászlónak a fej felett való tartása, sötétben a fehér fényű jelzőlámpa kis ívben a fej felett való mozgatása (77a., 77b. ábra).

77a. ábra

77b. ábra

149. A tolatási jelzéseket mindig olyan helyen állva vagy haladva kell adni, hogy azokat a járművezető okvetlenül és kétségét kizáró módon láthassa, illetve hallhassa.

150. Ha a vezetőfülkéből a tolatásvezető jelzése nem látható, akkor a jelzést megfelelő helyen elhelyezett dolgozó köteles a járművezető felé továbbítani.

151. A járművezetővel a tolatás megkezdése előtt közölni kell, hogy a jelzéseket a pálya melyik oldalán fogják adni.

152. A jelzéseket egyenes pályarészen általában azon a pályaoldalon kell adni, amelyiken a járművezető tartózkodik. Ívben a jelzéseket mindig az ív belső oldalán kell adni.

153. Párhuzamos vágányokon több egymástól független, egyidejű tolatás esetén biztosítani kell, hogy az egyes járművezetők csak a nekik adott jelzéseket láthassák.

154. Ha a tolatásvezető és a járművezető között rádiótelefon összeköttetés van, akkor a „Megállj!” jelzésen kívül minden más jelzés mellőzhető).

155. A „Megállj!” jelzést mindaddig adni kell, amíg a jármű teljesen meg nem állt.

156. A „Távolodj tőlem!” és „Közeledj felém!” jelzések felhatalmazzák a járművezetőt a mozgás megkezdésére, és egyben meghatározzák a mozgás irányát is. A mozgás iránya szempontjából a jelzésadás helye a meghatározó; vagy távolodni kell a jelzésadás helyétől, vagy közeledni kell a jelzésadás helyéhez.
Ezeket a jelzéseket a minden kori helyzetnek megfelelő helyen állva vagy haladva, folyamatosan és kétséget kizáró módon kell adni mindaddig, míg más tolatási jelzésre, nevezetesen
„Lassan!” vagy „Megállj!” jelzésre nincs szükség.
Nem kell
„Távolodj tőlem!”, illetőleg „Közeledj felém!” jelzéseket adni, ha a tolatásvezető a járművezető mellett vagy annak közelében tartózkodik. Ilyenkor a mozgás megkezdésére élőszóval kell felhatalmazást adni.

157. A „Lassan!” jelzést a szükséges sebesség eléréséig kell adni. Ha az megtörtént, folytatni kell az addig adott „Távolodj tőlem!”, illetőleg „Közeledj felém!” jelzést.

158. A „Felhívás a figyelj jelzés adására!” jelzést tolt menetben az első kocsin tartózkodó dolgozó a járművezető felé akkor köteles adni, ha a pályán vagy a pálya közelében tartózkodók figyelmét fel kell hívni a tolatási mozgásra. A jelzés arra utasítja a járművezetőt, hogy a jelzőkürttel „Figyelj!” jelzést adjon.

A működéspróba kézijelzései

159. Kocsiszíni szerelvényátvétel során a következő jelzéseket kell alkalmazni:

a) „Befékezni!” jelzést nappal és sötétben a motorkocsi vezető fehér fényű lámpájának jobb kezével a feje fölött való tartásával adja a motorkocsi-segédvezető felé (78. ábra).

78. ábra

b) „Féket oldj!” jelzést nappal és sötétben a motorkocsi-vezető a fehér fényű lámpát jobb kezében tartva vízszintes irányba jobbra-balra mozgatva adja a motorkocsi-segédvezető felé (79. ábra).

79. ábra

c) „Elektromos működéspróba!” jelzést nappal és sötétben a motorkocsi-vezető fehér fényű lámpájának jobb kézben tartásával csípőmagasságban függőleges irányba történő fel-le mozgatásával adja a motorkocsi-segédvezető felé (80. ábra).

80. ábra

d) „Pneumatikus tolóajtókat nyiss!” jelzést nappal és sötétben a motorkocsi-vezető fehér fényű lámpáját jobb kézben tartva két karját feje fölött összezárt helyzetből széttárva adja a motorkocsi-segédvezető felé (81. ábra).

81. ábra

e) „Pneumatikus tolóajtókat zárj!” jelzést nappal és sötétben a motorkocsi-vezető fehér fényű lámpáját jobb kézben tartva két karját feje fölött összezárva adja a motorkocsi-segédvezető felé (82. ábra).

82. ábra

f) „Próba befejezve!” jelzést nappal és sötétben a motorkocsi-vezető jobb kezében tartott fehér fényű lámpájának körbeforgatásával adja a motorkocsi-segédvezető felé (83. ábra).

83. ábra

A jelzéseket a végrehajtás megkezdéséig kell adni. A jelzések alkalmazására, értelmezésére és a végrehajtási teendőkre vonatkozó részletes előírásokat a V. 1. Szolgálati Szabályzat tartalmazza.

A MOZDONY-ÉS VONATSZEMÉLYZET HANGJELZÉSEI

160. A mozdony- és vonatszemélyzet hangjelzései jelzőkürttel adhatók.

161. A mozdony- és vonatszemélyzet a szerelvény átvételekor köteles meggyőződni a jelzőkürt(ök) kifogástalan működéséről.

162. Ha a jelzőkürt nincs kifogástalan állapotban, a vonatot tilos forgalomba állítani, illetve az ilyen járművel tolatni, vagy egyedül közlekedni nem szabad.
A jelzőkürt meghibásodása esetén a vonatot ki kell állítani a forgalomból.

163. „Figyelj!” jelzés egy hosszú hang a jelzőkürttel (-).
Ezt a jelzést kell adni minden megkezdett tolatási mozgás előtt, továbbá minden olyan esetben, amikor a pályán, vagy a pálya mellett tartózkodók figyelmét a mozgásra fel kell hívni, illetve ha ezzel veszély hárítható el.

164. „Féket ereszd meg!” jelzés egy hosszú, egy rövid, egy hosszú hang a jelzőkürttel (-.-).
A jelzést a meghibásodott vonat segélyvonattal történő kivontatásakor, illetve két vontatójárművel közlekedő szolgálati vonatnál az indulás előtt kell adni, ha az indulásnak akadálya nincs.

165. „Féket húzd meg!” jelzés három rövid hang a jelzőkürttel (. . .).
A jelzést meghibásodott vonat segélyvonattal történő kivontatásakor, illetve két vontatójárművel közlekedő szolgálati vonatnál kell adni akkor, ha az indulásnak akadálya van.

166. „Vészjelzés!” legalább háromszor a „Féket húzd meg!” jelzés ismétlése gyors egymásutánban (… … …).
A jelzést akkor kell adni, ha bármely ok miatt a vonatot, vagy a tolató mozdonyt a legrövidebb idő alatt kell megállítani.
E jelzés hallatán a motorkocsi-segédvezetőnek a vészfékkart, a tolatásvezetőnek a vészfékváltót haladéktalanul működtetni kell.

III. FEJEZET

JELZÉSEK A VONATOKON ÉS JÁRMŰVEKEN

167. A vonat elejét a haladás iránya határozza meg.

168. A vonat elejét (a napszaktól és a látási viszonyoktól függetlenül) legalább két fehér fényű, előre világító lámpával kell megjelölni (84. ábra).

84. ábra

Tolt vonat elejét (a napszaktól és a látási viszonyoktól függetlenül) az első jármű homlokfalán elhelyezett egyetlen fehér fényű lámpával kell jelezni.

169. Nappal és sötétben egyaránt a motorkocsikból összeállított vonatok végét két beépített vörös fényű elektromos zárjelzővel kell jelezni (85. ábra).

85. ábra

Hordozható zárlámpákat kell a vonat végén elhelyezni, ha mindkét beépített zárjelző meghibásodott.
Ha a beépített két zárjelző közül csak az egyik hibás, akkor a hordozható zárlámpa felszerelése mellőzhető, a hibát azonban a lehetőségekhez képest sürgősen el kell hárítani.
A szolgálati vonat végét elegendő egy vörös fényű beépített zárjelzővel, vagy hordozható zárlámpával jelezni.

170. -

171. Ha a vonat menetiránya bármely okból megváltozik, a jelzéseket a vonat elején és végén fel kell cserélni az új iránynak megfelelően.

172. -

173. A vonatok és egyéb menetek elejének és végének idejében és biztosan történő megállapítása igen fontos biztonsági tényező a közlekedés lebonyolítása, a menetek biztos és zavarmentes közlekedtetése szempontjából. Ezért a vonatok előkészítésére, felszerelésére, továbbítására, fogadására és megfigyelésére kötelezett dolgozók felelősek a jelzések szabályszerű alkalmazásáért, illetve megfigyeléséért, a jelzőlámpák teljes fényerőt adó folyamatos égéséért és a jelentkező hiányosságok megszüntetéséért.

174. A vonatszemélyzet szolgálatra való jelentkezés után köteles a szerelvényen levő valamennyi lámpát használhatóság szempontjából ellenőrizni. Az ellenőrzést nappal is el kell végezni. A jelentkező hiányosságokat meg kell szüntetni, amennyiben nem szüntethetők meg, a járművet üzemképtelennek kell minősíteni.

175. -

176. Ha az állomási dolgozó a vonaton nem lát zárlámpát vagy a zárlámpa nem világít, köteles az F. 2. Forgalmi Utasításban előírtak szerint eljárni.

177. -

IV. FEJEZET

FIGYELMEZTETŐ JELEK

178. A figyelmeztető jelek valamely veszély miatt fokozott figyelemre intenek, vagy tájékoztatnak valamiről.

Nagyfeszültségre figyelmeztető jel

179. Téglalap alakú vörös szegélyes fehér táblán villámot ábrázoló vörös nyíl (87. ábra).

87. ábra

A nagyfeszültségre figyelmeztető jelet kivilágítani nem kell.
Alkalmazási helyei: nagyfeszültségű villamos berendezéseket elzáró helyiségek, szerelvények vagy rácsozatok ajtaján, valamint az olyan vasúti járműveken, amelyek üzemszerűen felsővezeték alatt is közlekednek.
A figyelmeztető jel életveszélyes nagyfeszültségű áramra hívja fel a környezetében dolgozók figyelmét.

Űrszelvénybe nyúló létesítményre figyelmeztető jel

180. Fehér alapon hosszú fekete nyíl, hegyével a benyúlás iránya felé (88. ábra).

88. ábra

A figyelmeztető jelet űrszelvényen kívül levő létesítményeken oldalról vagy felülről az űrszelvénybe nyúló részein kell felfesteni.
A figyelmeztető jelet sötétben nem kell megvilágítani.

Előre helyezett önműködő vonatmegállító berendezésre figyelmeztető jel

181. Téglalap alakú fehér tábla, rajta egy vagy két fekete színű ferde sáv (89a., 89b. ábra).

89a. ábra

89b. ábra

Az egysávos tábla arra figyelmezteti a motorkocsi-vezetőt, hogy a következő főjelzőhöz tartozó önműködő vonatmegállító berendezés a főjelző előtt 10 m-rel van elhelyezve.
A kétsávos tábla arra figyelmezteti a motorkocsi-vezetőt, hogy a következő főjelzőhöz tartozó önműködő vonatmegállító berendezés a főjelző előtt 20 m-rel van elhelyezve.
A főjelző „Megállj!” jelzése esetén a vonatot az előre helyezett önműködő vonatmegállító berendezés előtt kell megállítani.
A figyelmeztető jelet a menetirány szerinti jobb oldalon a vágánytengelyre merőlegesen kell elhelyezni az előző főjelző mögött 25 m távolságra, megvilágítani nem kell.

Jelzési parancs irányára figyelmeztető jel

182. Nyolcszög alakú sárga szegélyes fekete tábla, rajta egy sárga nyíl (90a., 90b. ábra).

90a. ábra

90b. ábra

A tábla (a nyíl iránya) arra figyelmezteti a járművezetőt, hogy a fölötte elhelyezett jelző jelzési parancsa a váltónak csak arra az irányára érvényes, amely felé a nyíl mutat. (A vízszintes helyzetű nyíl a váltó kitérő irányára, a függőleges helyzetű nyíl a váltó egyenes irányára utal.)
A figyelmeztető jelet mindig a jelzési parancsot adó jelzővel egy szelvényben, az alatt kell elhelyezni, megvilágítására a fölötte levő jelző megvilágítására vonatkozó előírás érvényes.

Szelvény tábla

183. A tábla fekete szegélyes fehér téglalapon fekete számokkal jelzi a szelvényátmenetek határát 100 méterenként (91. ábra).

91. ábra

A táblát a vágánytengellyel párhuzamosan kell elhelyezni, megvilágítani nem kell.

Távbeszélőcsatlakozó jelölése

184. Az alagúti telefon csatlakozóit „T” betűvel kell megjelölni. A jelölés történhet a csatlakozó fedelén vagy külön táblán (92. ábra).

92. ábra

A táblát a vágánytengellyel párhuzamosan kell elhelyezni, megvilágítani nem kell.

1. sz. melléklet az F. 1. Jelzési Utasításhoz

Szolgálatban levő dolgozók felszerelése jelzőeszközökkel

A dolgozók felsorolása

A dolgozók felszerelése jelzőeszközökkel

Forgalmi szolgálattevő

1 db jelzősíp
1 db fehér fényű kézi jelzőlámpa

Állomási diszpécser

1 db fehér fényű kézi jelzőlámpa

Személyvonat személyzete

1 db fehér fényű kézi jelzőlámpa

Szolgálati vonat mozdonyvezető

1 db jelzősíp
1 db vörös fényvisszaverő zártárcsa

Tolatásvezető

1 db sárga színű jelzőzászló
1 db jelzősíp
1 db fehér fényű kézi jelzőlámpa

Nyílt pályán dolgozó munkacsapat

1 db fehér fényű kézi jelzőlámpa
Vágányonként 2 db a „Pályán munkások dolgoznak” elnevezésű jelzőeszköz

A pályán egyénileg munkát végző dolgozó

1 db fehér fényű kézi jelzőlámpa

2. sz. melléklet az F. 1. Jelzési Utasításhoz

Felelősség a jelzők, jelzőeszközök és figyelmeztető jelek elhelyezéséért, karbantartásáért

Megnevezés Felelős
fényjelzők biztosítóberendezési szakterület
fényjelzők szám- vagy betűjele
érvénytelenítő jelzés
váltójelző pályafenntartási szakterület
váltó ellensúlya
vágányzáró jelző
biztonsági határjelző
megállás helye jelzők
engedélykérés kötelező jelzők
állandó lassúmenet jelzők
ideiglenes lassúmenet jelzései
vonathossz jelző
villamos vontatás jelzései
fékezés kezdete jelzők
űrszelvénybe nyúló létesítményre figyelmeztető jel
előre helyezett önműködő vonatmegállító berendezésre figyelmezető jel
jelzési parancs irányára figyelmeztető jel
szelvény tábla
járhatatlan pályarész fedezésére szolgáló jelzőeszközök
pályán munkások dolgoznak jelzőeszköz a munkacsapatot felügyelő szakterület
feszültségállapot jelző áramellátási szakterület
jelzések a járműveken a járművet üzemeltető szakterület

1. sz. Függelék
Észak-Déli metróvonal
Automatikus Vonatvezető Rendszer

AZ UTASÍTÁS TARTALMA, HATÁLYA

(Az F. 1. 1., 2., 8., és 9. ponthoz)
1.
Az F. 1. Jelzési Utasítás 1. sz. Függeléke azokat az eltérő szabályokat tartalmazza, amelyeket az Automatikus Vonatvezető Rendszer (továbbiakban: AVR) üzemszerű alkalmazása esetén a személyvonatok közlekedtetésénél be kell tartani.

2. Az F. 1. Jelzési Utasítás 1. sz. Függeléke a Budapesti Közlekedési Vállalat METRÓ és HÉV Igazgatóság Észak-Déli metró vonalán érvényes.

3. Az Észak-Déli metró vonalon a forgalom lebonyolításában résztvevő dolgozók, valamint a METRÓ és HÉV Igazgatóság által kijelölt dolgozók kötelesek az 1. sz. Függelék teljes szövegét, a többi metró dolgozó pedig a szolgálatára vonatkozó részt megtanulni és munkája során alkalmazni.

4. Az F. 1. Jelzési Utasítás 1. sz. Függeléke rendelkezéseinek értelmezésekor az F. 1. Jelzési Utasítás, az F. 2. Forgalmi Utasítás és az F. 2. Forgalmi Utasítás 1. sz. Függelékének rendelkezéseit is figyelembe kell venni.

A JELZŐK ÉS JELZŐESZKÖZÖK

(Az F. 1. 12., és 34. ponthoz)
5.
Egyes jelzők és jelzőeszközük jelzésének parancsait az AVR-ben a vonaton alkalmazott üzemmódoktól függően kell végrehajtani, illetve a jelzések parancsa alapján valamilyen ténykedést végezni.

6. Az AVR automatikus vonatvezetés (PA) üzemmód esetén a vonatot indulástól megállásig programszőnyegben rögzített menetdiagram szerint vezeti. Eközben egy jelző sebességcsökkentő előjelzése mellett kisebb vagy nagyobb sebességgel is elhaladhat a vonat. Ezért PA üzemmód esetén a „Szabad a továbbhaladás” állású jelzők jelzési képeihez tartozó sebességértékek nem érvényesülnek sebességparancsként, azokat úgy kell értelmezni, hogy szabad a jelző által fedezett pályaszakasz.

A főjelzőkre vonatkozó rendelkezések

(Az F. 1. 50., 52/a, b, c, d ponthoz)
7.
“Megállj!” jelzést mutató jelzőt engedélyre meghaladni csak szabad kézi vezetéssel (CML) lehet.

8. Automatikus vonatvezetés (PA) esetén a főjelző „Szabad a továbbhaladás” (zöld, zöld-sárga, sárga, sárga-sárga) jelzései arról tájékoztatják a motorkocsi-vezetőt, hogy a főjelző mellett el szabad haladni, a főjelző által fedezett vágányszakasz szabad. E jelzők „Szabad a továbbhaladás” jelzéseinek sebességértékét nem kell figyelembe venni.
Ellenőrzött kézi vezetés (CMC) során a „Szabad a továbbhaladás” jelzéseket az F. 1. Jelzési Utasítás szerint kell értelmezni. A vonatot a jelzők jelzései alapján, illetve a programszőnyeg által meghatározott sebességhatáron belül kell vezetni.
A „Sebességhatár” hangjelzés parancsát végre kell hajtani.
Szabad kézi vezetés (CML) esetén a „Szabad a továbbhaladás” állású jelzők jelzéseit az F. 1. Jelzési Utasítás szerint kell értelmezni annak figyelembe vételével, hogy az alkalmazható legnagyobb sebesség 40 km/h lehet.

A különleges jelzőkre vonatkozó rendelkezések

(Az F. 1. 67., és 68. ponthoz)
9.
Az AVR üzemelése esetén a különleges jelzők jelzéseit a vonaton alkalmazott üzemmódnak megfelelően kell értelmezni és végrehajtani az alábbi táblázat szerint:

Próbapálya jelzők jelzései
„Megállj!” jelzés
PA üzemmód CMC üzemmód
A szerelvény nem indítható. A közlekedő szerelvényt az AVR-nek kell megállítani a jelző előtt, vagy a berendezések meghibásodása esetén a jelző után, meghatározott távolságon belül. A szerelvény nem indítható. A közlekedő szerelvényt a motorkocsi-vezető a jelző előtt köteles megállítani. Az AVR vonatmegállító feladatának ellenőrzése céljából, előre meghatározott helyen a motorkocsi-vezető a „Megállj!” jelzés ellenére elmulaszthatja a megállás érdekében szükséges fékezést.
Ekkor a jelzőt 8 km/h-nál kisebb sebességgel haladhatja meg.
„Szabad” jelzés
PA üzemmód CMC üzemmód
A szerelvény indítható.
A közlekedő szerelvényt az AVR az engedélyezett sebességgel vezeti.
A szerelvény indítható.
A közlekedő szerelvényt a motorkocsi-vezető a jelző mellett az AVR által engedélyezett sebességgel vezeti.
Próbapálya végszakasz jelzők jelzései
„Megállj!” jelzés
PA üzemmód CMC üzemmód
A szerelvény nem indítható.
A közlekedő szerelvényt az AVR-nek kell a jelző előtt megállítani.
A szerelvény nem indítható. A közlekedő szerelvényt a motorkocsi-vezető a jelző előtt köteles megállítani. Az AVR vonatmegállító feladatának ellenőrzése CMC üzemmódban a próbapálya végszakasz jelzőnél nem végezhető.
„Szabad sebességcsökkentéssel” jelzés
PA üzemmód CMC üzemmód
A szerelvény indítható.
Állomási áthaladási utasítás esetén a szerelvény a jelzőnél elhaladhat az engedélyezett max. 40 km/h sebességgel. A szerelvénynek a „Szabad sebesség-csökkentéssel” jelzés után következő „Próbapálya AVR üzemi megállás helye” jelzőnél automatikus vezérlésű fékezéssel kell megállnia.
A szerelvény indítható.
Az állomási áthaladási utasítás szerint közlekedő szerelvénnyel a motorkocsi-vezető a jelző mellett legfeljebb 35 km/h sebességgel haladhat el. A szerelvényt a „Szabad sebességcsökkentéssel” jelző után következő „Próbapálya AVR üzemi megállás helye” jelzőnél a motorkocsi-vezető köteles megállítani.

EGYÉB JELZŐK ÉS JELZÉSEIK

(Az F. 1. 83. ponthoz)
10.
A gerenda kialakítású „Megállás helye” jelző jelzi – az F. 1. Jelzési Utasításban előírtakon túlmenően a pályának azokat a pontjait, ahol az automatikus vonatvezetés bekapcsolható.

11. A „Próbapálya AVR üzemi megállás helye” jelző az 1. sz. ábra szerinti középtől kifelé dőlő fekete-fehér csíkozású gerenda, melyet a vágánytengelyre merőlegesen, a két sínszál közé kell elhelyezni.

1. ábra

A jelző a próbapályán az AVR automatikus vonatvezetés (PA) és ellenőrzött kézi vezetés (CMC) üzemben működő szerelvény esetén a kötelező megállás helyeket jelöli.
Áthaladási program próbája esetén a „Próbapálya AVR üzemi megállás helye” jelzőnél nem kell megállni.
A „Próbapálya AVR üzemi megállás helye” jelzőt szabad kézi vezetés (CML) üzemben működő szerelvény üzemi próbafutása esetén figyelmen kívül kell hagyni.

(Az F. 1. 92-96. ponthoz)
12.
Az F. 1. Jelzési Utasítás 94. pontjában meghatározott (45. sz. ábra szerinti) „Fékezés kezdete” jelző jelzési parancsa CMC, illetve CML üzemben:
Ellenőrzött kézi vezetéskor (CMC) a motorkocsi-vezető itt köteles megkezdeni a fékezést az állomásban történő megállás érdekében, ha a programszőnyeg által engedélyezett sebességgel közlekedik a vonat. Az AVR a fékezési folyamatot ellenőrzi, és elégtelen fékezés esetén vészfékkel megállítja a vonatot.
Szabad kézi vezetés (CML) esetén – tekintettel a max. 40 km/h sebességre – a fékezést csak a jelző után, de legkésőbb a peron elejéhez érkezéskor kell megkezdeni a motorkocsi-vezetőnek.

13. Az AVR üzemszerű alkalmazásától kezdve az F. 1. Jelzési Utasítás
- 93., 95., 96. pontjában meghatározott „Fékezés kezdete” jelzőket és a
- 97. pontban meghatározott „Vészfékezés kezdete” jelzőt
nem kell alkalmazni.

14. A fehér alapon vörös „VF” betűs „Vezetői vészfékezés kezdete” jelző a próbapálya mellett, a vágánytengelyre merőlegesen helyezendő el. (2. sz. ábra)

2. ábra

A jelző a próbapálya végszakasz jelző előtt 30 m-rel kerül felállításra.
A próbapálya végszakasz jelző „Megállj!” jelzése esetén a vonatszemélyzetnek vészfékezésre ad utasítást az üzemmódtól függően – a próbapálya vége előtti feltétlen megállás érdekében – a következők szerint:
a) Automatikus vonatvezetés (PA) üzemmódban a motorkocsi-vezető és a vonatszemélyzet másik tagja köteles vészfékezni, ha a jelző eléréséig nem működött a próbapálya végszakasz jelző előtti megállást biztosító automatikus fékezés.
b) Ellenőrzött kézi vezetés (CMC) üzemmódban a vonatszemélyzet másik tagja köteles vészfékezni, ha a szerelvény sebessége a jelzőhöz érkezéskor nagyobb, mint 30 km/h.

(Az F. 1. 102., 103. ponthoz)
15.
A „Vonathossz” jelzőt (PA) üzemmód esetén nem kell figyelembe venni.
Ellenőrzött kézi vezetés (CMC) üzemmód esetén a vonat sebessége csak a jelző elérésekor növelhető.
Szabad kézi vezetés (CML) üzemmód esetén a jelzőt az F. 1. Jelzési Utasítás szerint kell értelmezni.

(Az F. 1. 104-109. ponthoz)
16.
Az F. 1. Jelzési Utasítás 107. pontjában meghatározott (53. sz. ábra szerinti) „Áramot kikapcsolni” jelző automatikus vonatvezetés (PA) üzemmódban nem ad jelzési parancsot a motorkocsi-vezető számára.
Ellenőrzött kézi vezetés (CMC) és szabad kézi vezetés (CML) üzemmódban a jelző eléréséig a vontatást meg kell szüntetni.

17. Az AVR üzemszerű alkalmazásától kezdve az F. 1. Jelzési Utasítás 105., 106., 108., 109. pontjában meghatározott villamos vontatás jelzőket nem kell alkalmazni.

Sebességjelző

18. Az állomások kijárati végén a „Megállás helye” jelző körzetében a vezetőfülkéből jól látható helyen a 3. sz. ábra szerinti (téglalap alakú, fekete szegélyes sárga tábla, rajta kétjegyű arab szám) „Sebességjelző”-t kell elhelyezni.

3. ábra

Automatikus vonatvezetés (PA) üzemmódban a jelző nem ad jelzési parancsot a motorkocsi-vezető számára.
Ellenőrzött kézi vezetés (CMC) üzemmódban jelzi a motorkocsi-vezető részére a vontatás befejezésének programszőnyeg által engedélyezett legnagyobb sebességét. (Lejtős pályaszakaszon a kifuttatás alatt ennél nagyobb sebességre is felgyorsulhat a vonat anélkül, hogy az AVR vészfékkel megállítaná.)
Szabad kézi vezetés (CML) üzemmódban a jelző nem ad jelzési parancsot a motorkocsi-vezető számára.

ÉRVÉNYTELEN ÉS HASZNÁLHATATLAN JELZŐK

(Az F. 1. 115-123. ponthoz)
19.
Érvénytelen és használhatatlan jelzők esetében szabad kézi vezetést (CML) kell alkalmazni az egész állomásközben, és a KFM rendelkezése szerint kell eljárni.

AZ AVR HANGJELZÉSEI A VONATSZEMÉLYZET SZÁMÁRA

Sebességhatár hangjelzése

20. Ellenőrzött kézi vezetés (CMC) üzemmódban a programszőnyeg szerinti engedélyezett sebesség tűrési éréken belüli megközelítésekor szaggatott hangjelzés figyelmezteti a motorkocsi-vezetőt.
A szaggatott hangjelzés annál gyakoribbá válik, minél jobban megközelíti a vonat az engedélyezett sebességet.
A hangjelzés megszólalásakor:
- A vontatást meg kell szüntetni,
- vagy fékezést kell megkezdeni,
- illetve a fékerőt növelni kell
a vészfékezés elkerülése érdekében.
Az engedélyezett sebesség elérésekor illetve túllépésekor a hangjelzés folyamatossá válik, és az AVR a vonatot vészfékkel megállítja.

„Indítási idő” hangjelzése

21. Mérsékelten hosszú hangjelzés, mely automatikus vonatvezetés (PA) és ellenőrzött kézi vezetés (CMC) üzemmódban az állomási indulási idő elérésekor figyelmezteti a motorkocsi-vezetőt.

METRÓ

F. 1.

JELZÉSI UTASÍTÁS


Az anyag HTML-be történő "bedolgozásáért" köszönet I. Tamásnak.